Az elmúlás és születés földjén

Május 5 életmeben az a nap amikor első alkalommal találkoztam a halállal gyerekként. Ezen a napon hunyt el nannyóm, édesapám édesanyja.  Soha el nem tudom felejteni ezt a napot, az év ha homályba is van, de a nap, május 5 az mindig eszembe juttatja nannyómat.  Amikor édesanyám elmondta, hogy édesapa miért sír ( addig nem láttam sírni) akkor azt mondta nekem, hogy én ne sírjak, és hogy nekem nem szabad sírni. Talán így vígasztalták magukat az akkor fiatal szüleim, hogy engem nem akartak látni sírni. Emlékszem milyen nehéz volt nem sírni, mikor megtudtam hogy nannyó meghalt. 

Később első szerelmem halála rendített meg, aki még a húsz évet sem érte meg, mert akkor a vesebetegség biztos halált jelentett. Aztán jöttek sorra a hallottaim:papóm, nagytatám, nagymamám, édesanyám - és természetesen mindezek mellett sok már olyan halottak, akiknek a koporsói fölött  egyházi beszédet mondtam és akik koporsói fölött nem mondtam egyházi beszédet,  mert valamiért a végső tisztesség idején ott kellett valmiért lennem. Ma pedig temették Nagy Mihály, szásznádasi volt kedves hívem, akinek a temetésére nem tudtam elmenni, Isten nyugtassa , áldott egy ember volt.

A  halál és a temetés általában egymás mellett jelennek meg. Nem így manapság. Olyan temetésen is vettem részt, ahol nem pap, hanem egy állami tisztségviselő vagy kántor, vagy prédikátor temetett.

Az is elhangzik manapság, hogy a virrasztó és a temetés ma már nem divat. A koporsós temetést az úrnás temetés váltotta fel. Ellopják a végtisztesség jussát, vagy jogát - nem tudni mi a kettő között a különbség vagy kapcsolat - a még Istenben bízó gyermekektől. 

Szakács Lehel  " Strategi emblematice ale initierii in romanul romanesc contemporan" doktori dolgozatában is érinti a halál kérdését, többek között a valkűr kérdését is említve.Hogy mi is ez, erre a linkre kattintva lehet olvasni erről.  De nem a valkűrökről szól ez az írás, ez egy kitérő csupán.

Mi történik a halállal való szembesülés idején, azokban a családokban ahol az érzelmekről  nem szabadott beszélni ?   Egy olyan kultúrkörnyezetben nőttem fel, ahol a falon az államelnök képe volt az iskolában és minden reggel az iskolai napot az ország himuszával kezdtük, és felsoroltuk pártvezér öt legfontosabb fukcióját. Sok év után ma éppen leváltották Románia miniszterelnökét és a parlament egy olyan törvényt fogadott el, hogy akit nem ismernek el a romániai törvények szerint elismert egyházak papnak azok nem szabad prédikáljanak büntetés nélkül. 

Külöben a születés előtt is van halál - amivel nagyon fájdalmas szembe nézni, akárhogy nézzük.

Az elmúlás és a születés földjén megterem az örök  üdvösség mennyei kalássza és a földi búzakalász is.