Konferencia / a

Az előkészületek már évekkel ezelőtt megkezdődtek. Voltak ennek természetesen előzményei is, és akár olyan örökségként is lehet ezt az egész folyamatot nézni, amit elődjeik is gyakoroltak. Valahol talán a génjeik mélyére volt kódolva ez a magatartásforma, és nem is kellett ezt újratanulni, mert már a múltban megtörténtek időről időre megismétlődnek. Szóval – az egésznek a konferencia jellege ismétlődő, időszakosan megismétlődő történet, csak a szereplők változnak, a történet, ha nem is ugyanúgy, de az eredmény mindig ugyanaz. Éppen ezért a konferencia címe is változó lehet. A kiindulási pont, az alapgondolat az, hogy miként lehet egy választott közfeladatokat ellátó tisztviselő a munkáját ellehetetleníteni amikor elérkezik egy bizonyos korba, hogy a régiséget ne kelljen fizetni, ennek következtében a közösségi kiadások csökkennek. 

Ez a választott közfeladatokat ellátó munka változhat lehet köztisztviselő, vagy egyszerűen a fogadott pásztor, amikor még a faluban volt annyi négylábú barom, amit reggel kihatottak a falu határába a legelőre és este vissza. De a közösség által választott, vagy olyan közfeladatokat ellátó munka, mint a szociális munkás, ápoló, vagy éppen orvos, gyógyszerész, tanár, rendőr, utcaseprő, pap és így tovább.  Mindenképpen az a lényeg, hogy az illető legyen kiszolgálgatva a közösségnek, és a közösség hangulatát lehessen az ilyen munkát végző ellen felhergelni. 

Ha egy lényeget kifejező fogalmat kellene a konferencia mellé, mint tartalmat és lényeget kifejező szót társítani, akkor a következők jöhetnek számításba: konferencia a hergelésről, konferencia a lejáratásról, karaktergyilkosság konferenciája, az irigység konferenciája, a tiszteletlenség konferenciája és hasonlóak. Ha jelzős szerkezetet, metaforát keresnénk az ilyen jellegű konferenciákhoz akkor a következők jöhetnek számításba: Kerub Heléna füstölgő keszkenője, vagy útmutatók a karaktergyilkossághoz, esetleg a sikeres lejáratási akció kézikönyve stb.

 

Természetesen mindezeket csak akkor és csakis akkor lehet alkalmazni, ha megfelelőképpen előkészítik a lelkiállapotot és legjobb esetben is az összeesküvés elméletet igazolja, ha az éppen a megfelelő időben, éppen a megfelelő módszert alkalmazzák Az időzítés fontossága is meghatározó. A lényeg az, hogy az ember az összeesküvés elméletével ne maradjon egyedül és minden érvet feltudjon hozni arra nézve, hogy ő áldozat, mártír és semmi köze nem lehet azzal kapcsolatosan, hogy az történjen vele, ami történik és nincs semmi köze ahhoz, ami vele történt, mert ő aztán igazán soha semmiben nem hibás és semmit nem követett el annak érdekében, hogy olyan csúfosan lejárassák amint erre sok példát hoz fel a konferencia. Ezeket a konferenciákat a társadalomtudományoknak a politikaszociológia, vallásszociológia, a jóslás tudományelméleti vizsgálati módszerének a mérési eredményeinek a hasznosítása és gyakorlatba való alkalmazása érdekében szervezték három havi rendszerességgel. A kapott eredményeket összehasonlították és melyek hozzájárultak a karaktergyilkosság hatékonyságához, hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb eredményt érjenek el. A másik lényeg, amit szintén szem előtt tartottak az a fenntarthatóság és lehetőleg jól kimutatható profitot hozzon ezek időszakos megismétlődése.

 

Az a legnépszerűbb a lelki beszennyezésre, amikor az közfeladatot ellátó családjában éppen az az időszak következik be, hogy például a gyerekei az iskolában tanulnak vagy a családban valami trauma következik be, hogy lehetőleg egyszerre több kihívásnak is kelljen megfeleli. Nos mindezek után egy konkrét esetet ismertetek az alábbiakban, ami a fenti konferenciára jó példával szolgál, ennek az előkészületeire és az egész folyamatára és sikeres végkifejletét foglalja össze, a maga összetettségét lehető legegyszerűbben és érhetőbben tárja fel. 

A sok példából, konferencia lehetőségből ez esetben  a teológiai politikai szociológiai elméletek vizsgálatának egyik releváns esetét ismertetem, vázlatokban, mint ami az esettanulmányok példatáraiban is fellelhető.

Ez eseben a kiszemelt ipse: a pap.

A cél:

-        amíg fiatal és lelkes a közösségnek minél többet, minél kevesebb ellenszolgáltatásért konkrét eredményeket mutasson fel, lehetőleg látható dolgok megvalósítások (épületek, más anyagi vagy szellemi javak termelése stb.)

-        amint az idő telik és a régiségi illeték is növekedik minél hamarabb olyan helyzetbe kell hozni, hogy elmenjen a közösségből, és a legműködőbb, az eddigiek során a legeredményesebb és legműködőbb módszerrel kell felcserélni ismét egy fiatal papra, addig amíg ismét eléri a több évi szolgálatot,

-        a legtöbb megengedett 15-20 év, de azon felül semmiképpen, de a nyugdíjas kort semmiképpen ne érje meg, mert abból a közösség igen nagy kárt vallana (a kár: anyagi többlet kiadás a közösség tagjai részéről, ami azzal jár, hogy a jövevény pap nagyobb tekintélyt szerezne több évi szolgálat után, mint a helyiek és olyan döntéseket hozhat ami a közösség vezető tagjainak a döntését sértené, vagy ellehetetlenítené egyenesen

 

Néhány bevált módszer:

 

-         ahogy az idő telik a tiszteletlenség minden formáját be kell vetni a vele való kapcsolat során és anyagilag ellehetetleníteni a munkáját.

-        az is megengedett, sőt javallott, hogy négyszemközti beszélgetés során egyenesen szemébe mondani, hogy jobban teszi, ha elmegy, különben a közösség kárára és terhére van és már rég és sokan meg akarnak szabadulni tőle, ha nem vette volna ezt eddig észre.

-        abban az esetben, ha a pap próbálkozott volna korábban elmenni a közösségből, de nem sikerült ezt nyomatékosan a szemébe mondani és biztatni, hogy próbálkozzon addig amig egyszer csak sikerülni fog.   Ha nem próbálkozott volna akkor minden lehetőségre fel kell hívni a figyelmét és biztosítani arról, hogy segítségre lesznek abban, hogy elmenjen.

-        Anyagilag megvonni azokat a lehetőségeket, ami a közösség szolgálatához szükséges, nem adományozni csak olyan dolgokra, ami az adakozók személyes hírnevét kiemeli, de a közösség szolgálata az csak másodlagos, a fontos, hogy a közösség jegyezze meg a nevét az adakozónak, az már hogy ebből a közösség mit kap az lényegtelen, sőt elhanyagolható, lehetőség szerint ezzel is megvádolni a papot, hogy elvette saját használatára, amit a közösségnek adtak és azért nincs semmi.

-        amikor valami közösségi alkalom van, ahol esetleg közebédre is sor kerül, lehetőleg a papot a sarokba, vagy olyan helyre kell ültetni, ahol kevesen látják és nem adni szót neki,

-        lehetőleg úgy kell kedvébe járni, hogy a közösségi alkalmakon igyon sok alkoholt, hogy szégyen legyen az amint viselkedik. Ezt úgy lehet elérni, hogy addig kínálni, amíg szégyenében nem utas    tja el, vagy minden más jól működő lehetséges módszert ennek érdekében bevetni.

-        ha az illető nő, akkor a férjéről elindítani mindenféle hűtlenségi pletykákat, amit a papnő hűtlenségi történeteivel is ki lehet egészíteni. Nem az lényeg, hogy igaz legyen, hanem az, hogy sokáig, sokaknak és többször elmondják lehetőleg minél többen hallják.

-        ha az illető férfi, akkor ugyanez, csak a feleségére és rá vonatkoztatva

-        lehetőleg meg kell találni a közösségben azokat a tagokat akik elhiszik valamiért azt, hogy a pap a közösség pénzét ellopta, vagy az ami nem az övé jogtalanul használja ( például a szolgálati autót saját céljára fordítja, ha saját autója van, akkor saját útjaira vásárol a közösség pénztárából üzemanyagot és az autó javítási költségeit sem a saját pénzéből fedezi, ugyanez érvényes a lakhatási körülményeire vonatkoztatva lehetőleg a telefon használatára valamint a különböző közköltségi kiadások nagyságának az éles kíméletlen kritikája és felnagyítása, nem az a fontos hogy igaz legyen, hanem az hogy minél többen minél többször hallják és a „parazsat” a fülébe lehessen elültetni

-        ha járnak templomba akkor megkeresni azt az okot hogy ez megváltozzon, például elindítani azt, hogy a prédikációja nem ér egy fabatkát és nem is érthető, nem is követhető amit és ahogy mond, túl sokat gesztikulál , vagy túl hosszú vagy túl rövid, mindegy mit mondunk de legyünk következetesek ebben és minél többször minél nagyobb cinizmussal és lejárató lekicsinylő módon mondjuk el mindél több embernek aztán egy idő után a templom látogatása csappanni fog , lehetőleg a templomba járók között is viszályt kell kirobbanni , egymás ellen lehetőleg minél több olyan dolgot elmondani, hogy ezek az emberek ne érezzék jól magukat egymás társaságába , és ha csappan a templom látogatása akkor ezzel is a papot okolni, hogy miatta nem járnak a templomba, tehát mennie kell

-        ha nem járnak a templomba csak kevesen akkor ugyanezt sokszor megismételni, hogy nem csodálkozhatunk ezen, mert ilyen papnak és ilyen prédikációjára nem is csoda, ha nem járnak a templomba stb.

-        megtalálni azt, hogy mi a gyengéje a papnak és abból az irányból megközelítve hibáztatni minden olyan dologért, ami a gyengéjére mutat rá

-        fontos: a háta mögött minél többször, minél több embernek minél egyszerűbben és közérthetőbben hangosan közzé tenni, hogy mindezek után ideje lenne, ha már távozna a pap

-        egy próbát az is megér, ha előre megírott papi állásáról való lemondási szöveget többször is a postaládájába tesszük borítékba

-        ha olvas akkor azzal vádolni, hogy a hívek látogatása helyett olvasással tölti a munkaidejét, amit a hívektől rabol el, ha ír, akkor ezzel okolni, hogy a közösségi munkától elveszi az időt és az energiát (ez a pap nem csinál egyebet csak olvas és ír, és nem áll szóba velünk – típusú mondatot többször és sokakhoz eljuttatni)

-        ha nem olvas sokat, és nem ír sokat, akkor azt felhozni olyan oknak, ami miatt távoznia kell (például: milyen pap az, aki nem olvas és nem ír? – típusú mondatok többszöri elhangzásával minél több közösségi taghoz.

-        lényegében nincs olyan dolog, amit ne lehetne ellene felhozni, ha egy kicsit elgondolkozunk csak egy kis kreativitás szükséges, manapság ehhez lehet kérni a mesterséges intelligencia javaslatait is, és egyesek jól használhatóak

-        ha az előbb említett módszerek közül egy sem vezetne eredményre akkor az egyháztanácsban kell támogatókat keresni és találni ahhoz, hogy egy olyan gyűlésbe gyűljenek össze, ahol egyetlen napirendi pont legyen : hol és hogyan lehet olyan dolgot találni amiben a lehető legtöbben egyet tud érteni a közösség és erre hivatkozva jegyzőkönyvbe venni a pap távozásának a fontosságát, ezt a gyűlést többször is meglehet ismételni, előszőr a közösséget , az egyházközséget megvédeni a pap mulasztásai és károkozása ellen, majd később úgy beállítani, hogy tulajdonképpen az egész a pap jól felfogott érdekében történik amiből lehet hogy a közösség is nyerni fog, vagy egyenesen vesztes is lehet, de akkor kell vigyázni, hogy a lejáratási szövegek éléből le kell venni és  a pap jó tulajdonságaiból is egy párat fel kell sorolni

-        jól bevált módszer a pap bosszantására az is, például az is hogy az egyházfenntartási hozzájárulást nem fizetjük ki éveken át, vagy vannak évek, amelyekre egyáltalán nem fizetjük ki, majd elkezdjük fizetni, de ettől adományozunk és közösségi önkéntes munkát végzünk.

 

Várható eredmények:

-        a pap önként lemond a papi állásáról

-        a pap megbetegedik és vagy beteg nyugdíjazzak időnap előtt, vagy meghal váratlanul, hirtelen a sok stressz miatt